Egy új év kezdete mindig remek alkalom arra, hogy tiszta lappal kezdve megtervezzünk és átlássunk egy egész évet akár előre. A gyermekek életében ez kicsit más, hiszen az intézményekbe való kerülés miatt inkább az óvodához és az iskolához kötik az évkezdést, mintsem a naptári évhez. Mégis a január lehet mindig egy kicsit a felfrissülés, az új perspektívák és a megtervezés hónapja.
Remek tananyagokat és játékokat kaptok most ehhez, hiszen mindegyik az évszakokhoz, hónapokhoz, az időbeli tájékozódás fejlesztéséhez kapcsolódnak. Találhattok majd a klub felületén a Játékok téma alatt 40db jógakártyát a négy különböző évszakhoz párosítva, tehát minden évszakhoz 10 jellemző jógapóz kapcsolódik. Ezeket felhasználva tudjátok majd remek játékokkal kiegészíteni a gyerekjóga foglalkozásaitokat, amihez készítettünk nektek egy évkört is, mely alapul szolgálhat a kártyáknak. Ezt a Meglepi részben találjátok:)
De hogy miért is fontos, hogy ezekkel találkozzanak a gyerkőcök és miért jó, ha külön figyelmet fordítotok az időbeli tájékozódás fejlesztésére?
Azért, mert ugyan az időt érzékeljük és észleljük, de annak külön érzékszerve nincsen. Van egy úgynevezett belső óránk, ami segít tájékozódni egy adott napon belül és igazodik a már megszokott és kialakult napi ritmusunkhoz, de ugyanez egy hétre, hónapra, évszakokra, vagy egy egész évre kivetítve már nem állja meg a helyét, azt már nem tudjuk ilyen formán érzékelni.
De az idő mégis meghatározza a mindennapjainkat, átszövi azt és fontos, hogy a gyermekek is megtanulják az ehhez kapcsolódó fogalmakat és kialakult szokásokat. Hiszen ennek segítségével nyernek értelmet és tudunk válaszolni olyan kérdésekre is például, mint hogy meddig tart egy adott esemény, mikor lesz valami, mi volt előtte, mi lesz utána, stb.
Fontos azt is megértenünk, hogy az idő segít egyedivé tenni egy-egy eseményt, valamint bizonyos ok-okozati kapcsolatok és változások ennek segítségével érthetőek meg. Például, ha az öregedés kapcsán megértjük, hogy a külsőnk változását az idő múlásának tulajdoníthatjuk, akkor ahhoz már könnyebben társíthatunk bizonyos köszönési formákat (kit tegezünk, kit magázunk).
Támpontok ahhoz, hogy hogyan alakul az időészlelés fejlődése
Azért tartjuk lényegesnek, hogy erről is essen pár szó, mert ezt felmérve, megvizsgálva könnyebben fogtok tudni eligazodni abban, hogy mi várható el a gyermekektől az adott életkorban és mi nem.
- az első életévekben a gyermek a szerint érzékelik, hogy múlik az idő, hogy milyen biológiai szükségleteik vannak. Az alvás-ébrenlét, az evés, valamint a gondozási feladatok határozzák meg a mindennapokat, ezeknek mentén alakul ki egy jól behatárolható és kiismerhető napi ritmus.
- kisgyermekkorban (1-3 év) már megbízhatóan érzékelik a nappal és az éjszaka változásait. Ehhez az időszakhoz már köthető tudatosság is, hiszen egy kétéves korú gyermekkel a beszéd megjelenésével, verbális módon is tudjuk közölni, hogy melyik napszakban mi fog történni. Ekkortájt sokat tudnak segíteni egyébként a különböző napirendi kártyák (a kialakítást a gyermek értelmi képességeihez igazítva persze), melyekkel még jobba behatárolható lesz számára, hogy melyik tevékenység után, mi következik.
- 3-4 éves korban még az „itt és most” érzése a jellemző, a gyermekek sok mindenről még jellemzően jelen időben beszélnek. De szép lassan kialakulnak a ma, holnap és tegnap fogalmak, valamint a napszakok pontosabb elkülönítése és azokhoz a tevékenységek kötése. A napok neveit ugyan lehet, hogy mechanikusan fel tudják már sorolni, de ehhez nem köthető még az, hogy értenék és érzik is ezt a fajta sorrendiséget.
- a 4 éves kor vége is egy fontos mérföldkő, innentől emlékeznek biztosan a megtörtént eseményekre. Ezt sokban megerősíti a már rendelkezésükre álló szókészlet, szókincs, hiszen azok az emlékek idézhetőek fel könnyen, amikre szavunk is van, így kiemelten fontos, hogy minél többet beszélgessünk a már megtörtént eseményekről a gyermekekkel.
- 3-6 éves korra tehető az igeidők használatának kialakulása, amikor már a történések idői sorrendjét is felismerik.
- 6-7 éves korra fontos, hogy elkezdődjön a napok és évszakok helyes használata, mert ez egy fontos iskolaérettségi kritérium is. De ez nem csak felsorolást kell, hogy jelentsen, hanem valóban értse, hogy melyik nap után melyik következik, mit csinált tegnap, mi lesz holnap, melyik évszakot milyen környezeti változás jellemzi.
- 7-8 éves kortól kezdve fejlődik ki fokozatosan az absztrakt időfogalom. Ekkortól egy nap körforgásának funkciója konkrétumokban is megjelenik, hiszen végig kell gondolni, mit kell vinni az iskolába másnapra, mi volt a házifeladat, mikor van szünet. Megjelenik a naptár, az év és a hónapok neveinek fogalmát is elkezdik megérteni. Az évszakokhoz ünnepek is kötődnek, kezd összeállni a nagy egész.
De hogy hogyan is lehet mindezt a gyerekekről szerzett tudást átültetni aztán egy gyerekjóga foglalkozásba, ehhez lesz segítségetekre az a két óraterv, amit szintén megtalálhattok a klubanyagok között. Az egyik az óvodás korosztály számára íródott, a másikat pedig kisiskolás kortól érdemes elkezdeni használni. Bár egészen biztosak vagyunk benne, hogy ezeknek a szuper kártyáknak a segítségével ti is nagyon színes és izgalmas foglalkozásokat fogtok kitalálni, úgyhogy nem csak bátorítani szeretnénk titeket, hogy használjátok kreatívan őket, hanem várjuk a visszajelzéseket is, hogy hogyan váltak be és mire tudtátok még használni! ?
Felhasznált források:
https://skillo.hu/idobeli-tajekozodas-fejlodese-gyermekkorban/